Szigetvár (németül: Großsiget, Inselburg, horvátul: Siget, törökül: Zigetvar) Baranya megyei város, a Szigetvári járás központja.
Fekvése
A dél-dunántúli település Baranya megye nyugati részén, a Tolna– Baranyai-dombvidékhez tartozó Dél-Zselicnek a Dráva menti síksággal határos déli szegélyén helyezkedik el A várost kettészeli az Almás-patak, amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket mocsaras ártérré változtatta.
A város közúton Barcs és a főváros felől a 6-os, Balatonszemes-Kaposvár irányából a 67-es főútvonalon közelíthető meg. Barcstól és a horvát államhatártól 31 km, Pécstől 35 km, Kaposvártól 40 km távolságra található. Érinti a Gyékényes–Pécs-vasútvonal, amelyhez Szigetvár vasútállomáson az 1977-ben történt megszüntetéséig csatlakozott a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal.
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Vass Péter (független) | ||
Demográfia
A történelmi Magyarország utolsó, 1910. évi népszámlálásának adatai szerint az akkor községi jogállású, és Somogy megyéhez tartozó Szigetvár járásszékhelynek 6153 lakosa volt, akik közül 5993 fő (97,4%) magyarnak, 42 németnek, 57 pedig horvátnak vallotta magát. 5192 fő (84,4%) a római katolikus, 405 fő (6,6%) a református, 512 fő (8,4%) az izraelita felekezethez tartozott.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás eredményei szerint a város népessége 10 614 fő volt. A helyi lakosok nemzetiségi (nyelvi) megoszlása a következőképpen alakult: 9 090 (85,6%) magyar, 14 bolgár, 244 (2,3%) cigány, 102 (1%) horvát, 179 (1,7%) német, 3 örmény, 12 román, 3 szlovák, 3 szlovén, 6 arab, 8 orosz és 59 fő egyéb, a többi ismeretlen (meg nem nevezett) nemzetiségű
A népesség vallási összetétele ugyanekkor: római katolikus: 4 721 fő (44,5%), görögkatolikus: 15 fő, református: 970 fő (9,1%), evangélikus: 34 fő, más egyházhoz, felekezethez tartozó: 163 fő (1,5%), nem tartozik egyházhoz: 1 673 fő (15,8%), nem válaszolt: 2 922 fő (27,5%).
FORRÁS: Wikipédia